Ha laptopot szeretnénk vásárolni, sok olyan fogalommal találkozhatunk, melyek idegenek lehetnek számunkra. RAM, ROM, SSD, és még sorolhatnánk a hárombetűs rövidítéseket, melyek láttán az informatika terén teljesen járatlanok sokszor csak a fejüket fogják.

Most összegyűjtöttük ezek közül a leggyakoribbakat, és röviden összefoglaljuk, mit is jelentenek, hogy egyszerűbben és hatékonyabban választhasd ki a számodra megfelelő számítógépet!

CPU, a számítógépünk agya

A CPU rövidítés jelentése nem más, mint Central Porcessing Unit, azaz központi feldolgozóegység. Hétköznapi nevén ezt a hardvert nevezzük processzornak. A processzor nem más, mint a számítógép agya, mely végrehajtja a futó programok utasításait.

Legyen szó tehát laptopról vagy PC-ről, CPU nélkül egyetlen számítógép sem működhetne. Processzor vásárlása esetén az egyik legfontosabb paraméter a magok száma, hiszen mnél több maggal rendelkezik egy CPU, annál több műveletet képes egyszerre, párhuzamosan kezelni.

De érdemes az órajelre, valamint arra is figyelni, hogy az általunk választott processzor milyen integrált megoldásokkal rendelkezik például a grafikus feldolgozóegység terén.

RAM és ROM, avagy amit a memóriáról tudni érdemes

Sokan az első találkozás során nem igazán tudnak különbséget tenni a RAM és a ROM között, pedig két, gyakorlatilag teljesen eltérő fogalomról van szó.

A RAM, azaz a Random Access Memory egy írható és olvasható adattároló, mely csak addig tárolja az adatokat, amíg a számítógép be van kapcsolva. Ezzel szemben a ROM, azaz a Read Only Memory egy kizárólag olvasható memóriatípus, melyen az adatok nem módosíthatók és az áramtalanítás sem jár adatvesztéssel.

A RAM feladata, hogy a CPU által végrehajtandó programok és feldolgozásra váró adatokat tárolja, így nagyban befolyásolja a számítógép sebességét. Mérete változó lehet, azonban komolyabb igénybevétel esetén –például grafikai szoftverek használata során– érdemes nagyobb teljesítményű, legalább 16 GB méretű memóriát alkalmaznunk.

De a méret mellett fontos paraméter a MHz-ben mért, sebességet meghatározó órajel is, mely alapvetően meghatározza azt, hogy milyen gyorsan lehet írni, illetve olvasni a RAM-ban tárolt adatokat.

A ROM ezzel szemben olyan adatokat tartalmaz, mint a BIOS és firmware, valamint a programok beállításának értékei. A ROM tehát a RAM-mal ellentétben a felhasználó által nem írható, és főként a számítógép beindításakor, a boot-olás játszik fontos szerepet.

Milyen legyen a háttértár: SSD vagy HDD?

Új laptop vásárlása során különösen fontos az is, hogy a gép milyen háttértárral rendelkezik. Ebben az esetben kétféle opció közül, a HDD és SSD meghajtók közül választhatunk. A kettő közti lényeges különbséggel egy blogbejegyzés keretei közt korábban már bővebben is foglalkoztunk, így ezekre a paraméterekre most nem térnénk ki részletesen.

Legyen elég annyi, hogy míg az SSD egy digitális megoldás, addig a HDD ezzel szemben mechanikus alapon működik. Előbbi gyorsabb adatfeldolgozásra képes kisebb tárhelykapacitás mellett, míg utóbbi valamivel lassabb, azonban általában jóval nagyobb mennyiségű adatot tárolhatunk rajta.

Mindkettőnek megvan tehát a maga előnye, jó hír azonban, hogy egy gépen belül akár hibrid megoldásként, mindkettőt is használhatjuk.

VGA: ami a megjelenítés szempontjából nélkülözhetetlen

A VGA szintén egy rövidítés, mely több dologra is utalhat. Gyakran a számítógépet a monitorral összekötő kábelre használják, melynek feladata, hogy a vizuális információt eljuttassa a memóriától a képernyőig. De gyakran találkozhatunk a VGA kártya kifejezéssel is, ami pedig nem más, mint a videókártya rövidebb neve. Gyakran nevezik GPU-nak is, ami nem más, mint a Graphics Processing Unit, azaz grafikai processzor rövidítése.

A videókártya a számítógép megjelenítésért felelős fő hardver, melynek feladata, hogy a számítógép által küldött képi információkat feldolgozza, és egy megjelenítő egység számára értelmezhető analóg jelekké alakítsa.

Feladata tehát röviden és tömören tehát, hogy láthatóvá tegye őket a monitoron, a televízión vagy épp a kivetítőn, attól függően, milyen egységet használunk a megjelenítésre.

A videokártya a legtöbb felhasználónál bővítőkártyaként jelenik meg, mert a nagyobb teljesítményt igénylő programokhoz, játékokhoz nem elegendő az alaplapra integrált változata, viszont irodai környezetbe az alaplapi videokártya tökéletesen megfelelő.

Szólj hozzá!